2011. április 9., szombat

Esztergom agility

Régen írtam már, azóta sok minden történt velünk.
Részt vettünk egy Beagle-Russell terrier túrán, ahol ha jól emlékszem, 45 kutya kirándult együtt. Mikey remekül viselkedett, még a folyamatosan arcába mászó bejgli kant sem csapta le. A kutyus nem volt rosszindulatú,csak mindenhova követte Mikeyt, a nyomában járt, és ha épp nem csinált semmi érdekeset, akkor elég határozottan hívta játékra. Szinte az egész utat velünk tette meg, miközben a gazdája a csoport élén sétált. Szóval nagyon büszke voltam, mert amikor rendre utasított másokat, akkor is szépen csinálta.

Aztán azóta túl vagyunk egy mélyponton is. Elképzelésem sincsen, hogy milyen okból, de hetekig nem értettük egymást, szófogadatlan és agresszív volt más kutyákkal, ilyet már évek óta nem csinált. Az utolsó csepp az volt, mikor egy csonttal a szájában, amit tőlem kapott, rám morgott, mikor azt átmenetileg(!) el akartam venni tőle. Repült az erkélyre lehűteni az agyát, 3 órácskát töltött kint, nem látott és nem hallott minket. Majd két nap mosolyszünet, de meg lett a hatása, visszavette az arcát. A büntis napokon a sétán nem mert jelölni sem, egyre eresztett ki mindent. Azóta kézből eszik, úgy, hogy a tálból adom, de nem teszem azt a földre. Persze visszaállunk majd a rendes etetésre, de szeretném, ha tudatosulna benne, hogy a kaja tőlem jön, és el is veszem, ha úgy akarom.

Szóval mostanság rendben mennek a dolgok. Alakul a kutyakozmetika elképzelése is, szépen haladunk a megvalósítás felé. A végzettség megvan, az elképzelések jók, a lelkesedés töretlen, már csak egy üzlet kell, és a megvalósítás.

Ma Esztergomban voltunk háziversenyen. Semmi komoly, csak a sportért rajongó gazdák és kutyák találkoztak, hogy barátságos keretek között megmutassák, mit tudnak. Kezdők között indultunk mi is. Mikey nagyon ügyes volt, összeszedett, és nem izgultunk, nagyon jól ment. Az volt a legjobb az egészben, hogy a megoldási koncepciót magam találtam ki, vagyis azt, hogy hogyan futjuk végig a 2 pályát. A másodiknál nagyon törtem a fejem, majd bevállaltam, amit még nem sűrűn csináltunk és elsőre sikerült. A baj csak az volt, hogy  cserébe elrontottam egy tök egyszerű akadályt. 1 hibával a másodikok lettünk, kaptunk érmet és oklevelet, nagyon büszke vagyok Mikeyra. 
Az első pályánk:
A futás utáni percek családilag :)
A 2. helyezett:
Csoportkép a teljesség igénye nélkül:
Szuper nap volt, alig várom a következő versenyt. Az hogy érmet nyertünk, csak a hab a tortán. Mindenki nagyon kedves volt, és jó érzés volt, hogy olyanokkal vagyok körülvéve, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én, barátságosak és kedvesek, és ugyanaz érdekli őket, ami engem. Örülök, hogy jól szerepeltünk, jó visszajelzése annak, hogy haladunk, lesz ez még ennél sokkal jobb is. Tikóval, az Európa bajnok parsonnal futni pedig maga volt a tanulmány. Mikor a harmadik akadálynál lefutott....háááát, sietve szedtem össze magam :) Jaj, igazi nagyágyú a gyerek. 


1 megjegyzés:

  1. Szia! Szeretnék ajánlani egy pályázatot: on.fb.me/butchers_bloggerpalyazat Egy havi kutyaeledelt lehet nyerni. Üdv, a Butcher's Pet Care Csapata

    VálaszTörlés