Pomázon jártunk - Z kutyasuli

Ma visszatértünk a kiképzőinkhez, akikkel annak idején sikerült Mikeyt jó kutyává nevelni.Nagyon izgultam, nem akartam leégni, meg akartam mutatni, hogy azóta is rendben van a kutya, és mi is tartjuk magunkat. Mikeyról tudni kell, hogy általában akkor megy el az esze, amikor igazán meg kellene felelni, köszönhetően a rólam átvett idegességnek, de ezúttal nem így volt. Igyekeztem nem izgulni és úgy látszik, sikerült. Anna azt mondta, h jó lett a Mikey, és nekem ez sokat jelent. Már kezdem elhinni, hogy jól nevelt a kutyám. :)
Imádom, amikor így néz rám:

 Persze nem Mikeyt mutogatni mentünk elsősorban, hanem azért, hogy megnézzék, Nina vajon miért lép fel gyakran agresszívan más kutyákkal szemben. Fura volt pályán kívül ülni és nézni, mikor nemrég még mi álltunk ott hasonlóan, és a mi kutyánk kapta a pofonokat. Nina nem annyira gáz, mint Mikey volt, bár töki sosem morgott ki emberre, de Nina is megkapta érte, ami jár. Meg is lepődött szépen, aztán meg is szeppent. :) Vele más a gond, mint velünk volt.....gyorsan alakul majd szerintem.

 Nagyon szép helyen van a kutyasuli. Még elég új, de kutyák és lelkes gazdik már vannak. Lehet, h kapnak tőlünk egy diófát ajándékba, mert enyhe napszúrást kaptunk a tűző napon. :))

 És itt van Zorró, aki szééééép (és okos):

Aztán sétáltunk kicsit a környéken, és hazafelé megálltunk az Omszki tónál pancsolni az ebekkel.

A fárasztó nap eredménye: az egész falka délutáni szunyát tart. :)